⚓  Dhow - Ganja  ⚓

Arabic Dhow or Ghanjah ca. 1800

Scale & Manufacturer:
1:50 Scratchbuilt

Ship Model Lenght:
60 cm

Ship Model Width:
10 cm

Ship Model Height:
50 cm

Ship Model Craftsman:
Szeibel László

english
The Origins of the Dhow or Ghanjah

Marhaba-Quatar... Dhow is the generic name for a number of traditional sailing vessels with one or more masts with lateen sails used in the Red Sea and Indian Ocean region. Some historians claim the dhow was invented by Arabs or Indians. Typically sporting long thin hulls, dhows were trading vessels primarily used to carry heavy items, like fruit, fresh water or merchandise, along the coasts of the Arab countries, Pakistan, India, Bangladesh and East Africa. Larger dhows have crews of approximately 30, smaller ones typically around 12.

The exact origins of the dhow are lost to history. Most scholars believe that it originated in China between 600 BCE to 600 CE. Some claim that the sambuk, a type of dhow, may be derived from the Portuguese caravel. Unfortunately, there is almost no pictorial evidence of early dhows. Most of our knowledge of the dhow's early construction comes to us from the records of Greek and early Roman historians. Added to this, we can compare some similar hull constructions used in the later Roman period, after they had the opportunity to learn from Arab sailors. Dhow making is considered an art, and this art has been passed down from one generation to another, preserving, at least in part, the dhow's basic design and use.

Even to the present day, dhows make commercial journeys between the Arabian Gulf and East Africa using sails as their only means of propulsion. Their cargo is mostly dates and fish to East Africa and mangrove timber to the lands in the Gulf. They often sail south with the monsoon in winter or early spring, and return in late spring or early summer.

Despite their historical attachment to Arab traders, dhows are essentially an Indian boat, as much of the wood for their construction came from the forests of India.

  • arab dhows present days
  • arab dhows present days
  • Kotias of Western Indian coast, descendants of the Arabian qit'a (left) after Hawkins 1977:93; (right)
  • Kotias of Western Indian coast, descendants of the Arabian qit'a (left) after Hawkins 1977:93; (right)
  • Ornate stern of a baghlah in Kuwait.
  • Ornate stern of a baghlah in Kuwait
In Europe, boat names are based on the type of sail rigging the boat has. Thus, it is typical for Europeans to label all Arab boats as dhows. In the Middle East however, boats are classified according to the shape of their hull. Therefore, dhows with square sterns have the classifications gaghalah, ganja, sanbuuq, and jihaazi. The square stern is basically a product of European influence, since Portuguese and other boats visited the Gulf from the 16th century.

The generic terms for ship in Arabic is markab and safiinah. Fulk is used in the Qur'an. The word daw is Swahili, and was not used by the Arabs, although it was popularised by English writers in the incorrect form of dhow.

The dhow was known for two distinctive features. First of all, its triangular or lateen sail, and secondly, for its stitched construction. Stitched boats were made by sewing the hull boards together with fibres, cords or thongs.

The idea of a boat made up of planks sewn together seems strange, though this type of construction was popular in many parts of the world and in some places still is. In the Indian Ocean, it dominated the waters right up to the 15th century, until the arrival of the Portuguese brought in European methods. A Greek sea captain or merchant who wrote in the 1st century CE reports the use of small sewn boats off Zanzibar and off the southern coast of the Arabian Gulf. Marco Polo saw sewn boats at Hormuz at the entrance to the Arabian Gulf. He took a dim view of them: 'they were twine and with it stitch the planks of the ship together. It keeps well and is not corroded by seawater but it will not stand well in a storm.'

Later travellers reported seeing large sewn boats of 40 and 60 tonnes and versions fairly large in size were still plying the waters of East Africa and around Sri Lanka in the early decades of the 20th century...

hungarian
Az arab ghanja

Szeibel László cikke... A ghanja a dauk nagy családjához tartozik. Habár dau (Dhau, Dhow), mint hajó nem létezett, nem létezik. Ez egy tipikus európai és angol gyűjtőfogalma arab, egyiptomi és indiai hajóknak, mind a latin ill. a dau vitorlázattal, azaz háromszögű vagy dauvitorlákkal – amik többé-kevésbé hasonlítottak egymásra, mégis sok lokális változatban vitorláztak. A legismertebbek közülük a baghalla, a sambuk és a ghanja. (Akiket a téma jobban érdekel, azoknak ajánlom B. Landström és W. Mondfeld könyveit.) ...

A modellt W. zu Mondfeld könyve és tervrajza alapján építettem 1:50 méretarányban, (W. zu Mondfeld: Die arabische Dau) néhány módosítással...

A ghanja építése teljesen kezdőknek nem ajánlatos, de a már kis gyakorlattal rendelkezőknek egy viszonylag könnyen építhető, nem drága és szép, egzotikus modell. Az anyagköltség minimális, sok rész a barkácsládában összegyűjtött maradékból elkészíthető. A gerinclap meg a bordák réteges lemez, a palánkok olcsó fenyő vagy hárs lécek, bár jávorból szebb a festés alatt is. A két árboc készülhet pl. fakanálnyélből, a vékonyabb rudak fogpiszkálóból és fanyársból. (2-3-4 mm)A kis golyók (3 mm) díszgombostűről, az orrtőkén a nagy golyó (10-12 mm) egy fagolyó egy barkácsboltból.A vitorlák egy batiszt asztalterítőből vannak, teával színezve, majd a piros csíkok akrylfestékkel festve.A kötélzet színezett horgolócérna.A kevés blokk elkészítése nem okoz sok gondot, de ebben a mennyiségben venni se drága.Egyedül az ágyúk kerülnek valamibe, ha nincs esztergád, de ennél a kevés darabszámnál nem hal bele az ember.A színezést teljesen W. Mondfeld könyve után festettem, ahol azonban megemlítik, hogy más színek is elképzelhetők, ( bár zöld soha, kék is ritkán ) de a csíkok sémáját lehetőség szerint be kell tartani.

(S itt még néhány megjegyzés: A régebbi európai szakkönyvek ill. szerzők szerint a dauk a portugál karavellák után voltak építve. A legújabb kutatások szerint ez pont fordítva, volt.A dauk már évszázadokkal a karavellák előtt hajóztak. Lehet, hogy az európai önérzetnek ez egy keserű pirula, de tény, hogy az első portugál karavellák mind a hajótest felépítésében, mind a vitorlázatban a daukat másolták, s csak a későbbi karavellákon találhatók keresztvitorlák (Carabella Redonda – Kerek Karavella)északi behatásra. Sőt mi több, a Földközi tengeren kb. 1700-tol közkedvelt algíri, spanyol és francia sebekek is a dauktol származtak, főleg az éles vonalú Ghanjátol, ami már jóval a sebekek megjelenése előtt az észak-afrikai államocskák kedvelt kalózhajói voltak. Akiket ez a téma közelebbről érdekel, ajánlom B. Landström könyveit. )
  •  A baghlah with a modern square stern. Illustration taken from Paris' Souvenirs de Marine, 1882.
  • A baghlah with a modern square stern. Illustration taken from Paris' Souvenirs de Marine, 1882.
  • Oman, Sharqiya, The restored dhow Fatah Al Khair is preserved at an outdoor museum
  • Oman, Sharqiya, The restored dhow Fatah Al Khair is preserved at an outdoor museum

arab dhow - ghanjah model

  • _DHOW_ARAB_01.jpg
  • _DHOW_ARAB_02.jpg
  • _DHOW_ARAB_03.jpg
  • _DHOW_ARAB_04.jpg
  • _DHOW_ARAB_05.jpg
  • _DHOW_ARAB_06.jpg
  • _DHOW_ARAB_07.jpg
  • _DHOW_ARAB_08.jpg
  • _DHOW_ARAB_09.jpg
  • _DHOW_ARAB_10.jpg
  • _DHOW_ARAB_11.jpg
  • _DHOW_ARAB_12.jpg
  • _DHOW_ARAB_13.jpg
  • _DHOW_ARAB_14.jpg
  • _DHOW_ARAB_15.jpg
  • _DHOW_ARAB_16.jpg
  • _DHOW_ARAB_17.jpg
  • _DHOW_ARAB_18.jpg
  • _DHOW_ARAB_19.jpg
  • _DHOW_ARAB_20.jpg
  • _DHOW_ARAB_21.jpg
  • _DHOW_ARAB_22.jpg
  • _DHOW_ARAB_23.jpg
  • _DHOW_ARAB_24.jpg
  • _DHOW_ARAB_25.jpg
  • _DHOW_ARAB_26.jpg
  • _DHOW_ARAB_27.jpg
  • _DHOW_ARAB_28.jpg
  • _DHOW_ARAB_29.jpg
  • _DHOW_ARAB_30.jpg
  • _DHOW_ARAB_31.jpg
  • _DHOW_ARAB_32.jpg
  • _DHOW_ARAB_33.jpg
  • _DHOW_ARAB_34.jpg
  • _DHOW_ARAB_35.jpg
  • _DHOW_ARAB_36.jpg
  • _DHOW_ARAB_37.jpg
  • _DHOW_ARAB_38.jpg
  • _DHOW_ARAB_39.jpg
  • _DHOW_ARAB_40.jpg
  • _DHOW_ARAB_41.jpg
  • _DHOW_ARAB_42.jpg
  • _DHOW_ARAB_43.jpg
  • _DHOW_ARAB_44.jpg
  • _DHOW_ARAB_45.jpg
  • _DHOW_ARAB_46.jpg
  • _DHOW_ARAB_47.jpg
  • _DHOW_ARAB_48.jpg
  • _DHOW_ARAB_49.jpg
  • _DHOW_ARAB_50.jpg
  • _DHOW_ARAB_51.jpg
  • _DHOW_ARAB_52.jpg
  • _DHOW_ARAB_53.jpg
  • _DHOW_ARAB_54.jpg
  • _DHOW_ARAB_55.jpg
  • _DHOW_ARAB_56.jpg
  • _DHOW_ARAB_57.jpg
  • _DHOW_ARAB_58.jpg
  • _DHOW_ARAB_59.jpg
  • _DHOW_ARAB_60.jpg
  • _DHOW_ARAB_61.jpg
  • _DHOW_ARAB_62.jpg
  • _DHOW_ARAB_63.jpg
  • _DHOW_ARAB_64.jpg