⚓ Narrowboat ⚓
XIX.c. english barge
Az angól keskenyhajó - Narrowboat
NAGY-BRITANNIÁBAN a XVIII. századi ipari forradalmat követően szükség volt egy olcsó és gyors módszerre a nyersanyagok és a késztermékek szállításához. Addig az árut lófogatokkal szállították, vagy a lovak hátán, vagy kocsikon, melyeket a lovak húztak. De az utakon telente olyan mély keréknyomok voltak, és akkora volt a sár, hogy nem lehetett rajtuk közlekedni. Ugyanakkor egy csatornán közlekedő kisebb hajót egyetlen lóval is könnyedén és gyorsan el lehetett vontatni, még úgy is, ha a hajó 30 tonna rakományt szállított.
1761-ben Bridgewater hercege építtetett egy csatornát, hogy a bányáiból a szenet el tudja szállítani a vevőinek a 16 kilométerrel távolabbi Manchesterbe. Ez nemcsak hogy nyereséget jelentett a hercegnek, de a szén ára is a felére csökkent Manchesterben. 1790-re elkészült egy bonyolultabb csatornaterv, a Grand Cross -csatornarendszer terve, amely idővel összekötött négy jelentős folyót, és kapcsolatot teremtett Anglia iparterülete és a kikötők között. Ezzel Nagy-Britanniában kezdetét vette a csatornahajózás korszaka.
14. o.Nyitott, körülbelül 20 méter hosszú, 2 méter széles, úgynevezett "keskenyhajók" készültek fából, melyeken nagy tételben szállítottak árut, például szenet, meszet, mészkövet, kaolint, vasércet, téglát és lisztet. A hajókat lovak vontatták a csatornák mentén lévő vontatóutakon. A sürgős szállítmányokhoz vagy a romlandó termékekhez "repülőhajókat" használtak, melyek megállás nélkül üzemeltek, és a legénységük egész éjszaka dolgozott.
Néhány csatornán áramvonalas hajókat vontattak szabályos időközönként váltott lófogatokkal. A hajók 15 kilométer per órás átlagsebességgel haladtak, és akár 120 utas is elfért. A repülőhajókhoz hasonlóan ezek is elsőbbséget élveztek a többi hajóval szemben. A Bridgewater-csatornán közlekedő áramvonalas hajók orrához egy nagy penge volt erősítve, amely elvágta az útjába kerülő hajók vontatókötelét. A csatornák megjelenésével most először vált lehetővé egy átlagember számára, hogy olcsón és kényelmesen nagy távolságokra utazzon...
(Őrtorony - online könyvtár)
Narrowboat XIX. century
Historic working narrowboats on the Macclesfield Canal in Cheshire
The Narrowboat
(Vikipedia)
A narrowboat or narrow boat is a boat of a distinctive design, made to fit the narrow canals of Great Britain.
In the context of British Inland Waterways, "narrow boat" refers to the original working boats built in the 18th, 19th, and 20th centuries for carrying goods on the narrow canals (where locks and bridge holes would have a minimum width of 7 feet (2.1 m); some locks on the Shropshire Union are even smaller). The term is extended to modern "narrowboats" used for recreation and more and more as homes, whose design is an interpretation of the old boats for modern purposes and modern materials.
The first working narrow boats played a key part in the economic changes of the British Industrial Revolution. They were wooden boats drawn by a horse walking on the canal towpath led by a crew member, often a child. Narrowboats were chiefly designed for carrying cargo, though there were some packet boats, carrying passengers, letters, and parcels.
Boatmen's families originally lived ashore, but in the 1830s as canals started to feel competition from the new railways, families (especially of owner/skippers of independent single boats) started to take up home afloat. This was partly because they could no longer afford rents, partly to provide extra hands to work the boats harder, faster and further, and partly to keep families together. However, as late as 1858, a "Household Words" article states that the Grand Junction Canal company did not allow the boatmen's families on board - and the crew of the non-stopping ("fly") boat in the article (the skipper, two crewmen, and a 'youth') is said to be typical.
The rear portion of the boat became the cosy "boatman's cabin", familiar from picture postcards and museums, famous for its space-saving ingenuity and for its interior made attractive by a warm stove, a steaming kettle, gleaming brass, fancy lace, painted housewares, and decorated plates.
Although such descriptions rarely consider the actual comfort of a large family working an extremely hard and long day, and sleeping in the one tiny cabin, it is no doubt true that at the time there were many workers in harder, indoor, trades with less healthy conditions and worse accommodation where the family were separated for long hours rather than being together all day. Nonetheless it was impossible for such mobile families to send their children to school, and most boat people remained illiterate and ostracised by those living 'on the bank'.