⚓ S.M.S. KAISER KARL VI ⚓
armored cruiser (1898-1922)
Az SMS KAISER KARL VI, VI. Károly-osztályú páncélos cirkáló (Vikipedia)
SMS KAISER KARL VI páncélos cirkálór
Az SMS Kaiser Karl VI. az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének VI. Károly-osztályú páncélos cirkálója (Panzerkreuzer) volt az első világháború végéig. Nevét III. Károly magyar királyról kapta, aki VI. Károly néven volt német-római császár (németül Kaiser Karl VI.).
Csak öt évvel az első elkészült típushajó után kezdődtek meg építési munkái a trieszti Bauwerft STT (Stabilimento Tecnico Triestino)-nál. Ez volt az első háromkéményes k.u.k. hajó, és az utolsó amelyet ezen gyár gyártott le a cs. és kir. haditengerészetnek. A terveket J. Kellener hajóépítő mérnök készítette a "Rammkreuzer D" minta alapján, aki egy 6000 t vízkiszorítású, modern, erős övpáncélzattal felszerelt hajót képzelt el. A további újonnan épített k.u.k hajóknak a tervezője már a prágai Siegfried Popper volt, aki markánsan rányomta a bélyegét a későbbi egységekre. Az építés ára 11 millió koronába került, amely összeg tartalmazta az SMS Kaiser Franz Joseph I. és SMS Kaiserin Elisabeth hajók lövegeinek árát is. A nehézlövegeket a Krupp-Művek szállította, ahogy az elektromos- és tűzvezető rendszereket is. A közepes tüzérséget a Škoda gyártotta.
Mint az osztály névadó tagjának, 1896. június 1-jén történt meg a gerincfektetése, majd 1898. október 4-én a vízre bocsátás. Szolgálatba 1900. május 23-án állt. A hajó és annak testvérhajója válasz volt az olasz Vettor Pisani-osztályra.
Bevetések
Békében |
| 1901-ben kiképző utakon tartózkodott az Égei-tengeren |
| 1902-1903 között Kelet-Ázsiában állomásozott, világkörüli utat tett |
| 1906-ban a Nyári- és a Tartalék Hajórajba osztották, részt vett a lissa-i parádén és modernizálták fegyverzetét |
| 1909-ben a levantei vizeken vett részt a keresztények lemészárlása miatt rendezett flottatüntetésen |
| 1910-ben a 100 éves Argentína megünneplésére érkezett Buenos Airesbe |
| 1913-ban a Balkán-háborúk alkalmából részt vett a montenegrói partok előtt rendezett flottafelvonuláson. Biztosította Szkutari török evakuálását. |
| 1914 júliusában az utolsó békebeli kiképzőút. Meglátogat több spanyol kikötőt, tisztelgő látogatások a Földközi-tenger nyugati medencéjében |
Háborúban |
| 1914. szeptember 9-én kötelékben a SMS Kaiser Franz Joseph I.-el a Lovcsen hegyen lévő montenegrói állásokat lőtte a Cattarói-öbölből |
| 1915. május 18-án szárazföldi ütegek tüzébe került, 3 ember megsérült. |
| 1915. december 30-án kifutott a Cattarói-öbölből a Helgoland-csoport felmentésére, amely belekeveredett az első otrantói csatába. Végül összecsapásra nem került sor, a hajó visszavonult Cattaróba. |
| 1916. január 8-án a Lovcsen hegyről tűz alá vették, nem esett kár |
| 1916. augusztus 28./29-én részt vett az olasz keleti partok elleni tömegtámadásban, Brindisi előtt |
| 1918. február 1. és 3. között legénysége részt vett a Cattarói matrózlázadásban |
| 1918. március 19-én Sebenicóban kivonták a szolgálatból, 20-ától lakóhajóként funkcionált |
1919-ben Pólába vitték. 1920 januárjában az antant tengeri bizottság Nagy-Britanniának ítélte, akik eladták a római Vaccaro & Co acélműveknek, lebontás céljából. 1922-ben Nápolyba vontatták, majd ott lebontották.
SMS Kaiser Karl VI.
The SMS KAISER KARL VI model (R/C)
Általános jellemzők
| Vízkiszorítás | 6166 t/6863,88 t max |
| Hossz | 117,9 m |
| Szélesség | 17,27 m |
| Merülés | 6,26 m/7,27 m max |
| Hajtómű | 16 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db álló 4 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép (12 000shp), 2 hajócsavarral |
| Sebesség | 20,83 csomó |
| Hatótávolság | 3600 mérföld (6000 km) 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett |
| Fegyverzet |
|
| Páncélzat |
|
| Legénység | 522+27 fő |
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály VI. Károly-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)Építés kezdete 1896. június 1.
Vízre bocsátás 1898. október. 4.
Szolgálatba állítás 1900. május 23.
Szolgálat vége 1918. március 19.
Sorsa Az angoloknak ítélték, akik lebontásra eladták az olaszoknak 1920-ban, 1922-ben Nápolyban lebontották